2016. november 27., vasárnap

Lebegés

Hétfőn délelött jött a hír feküdhetek be a klinkára műtétre. Kedden reggel 8 órára kellett bejöjjek. A szokásos felvételi procedura után felérve az osztályra már vártak a hírem ismét megelőzött.
Két ágyas kortermet kaptam az első éjszakát egyedül töltöttem benne. Aminek örültem tudtam, hogy az elkövetkező hetekben biztos nem lesznek egész estét végig alvós éjszakáim.
A kortermekben külön wc tusoló van.
Én fürdőkád párti vagyok de mivel a protézis törès óta csak mosakodtam (illetve egyszer az egyik barátoméknál tudtam kádban fürdeni mert nekik van egy kádba beemelő rendszerük súlyossan sérült gyermekük miatt).
Most nagyon megörültem a tusolónak 15 percet tudtam alatta állni bár még maradtam volna de a lábam nem bírta.
Az Anesztes Doktornő nagyon kedves volt. Elmondta,hogy elèg hosszú műtét lesz ezért elaltat és nem a spinális érzéstelenítés lesz mint mikor berakták a protézist.
Ő is megkèrdezte , hogyan tört el. 
Azt veszem észre nem mernek orvoskènt véleményt nyílvánítani erről.Magán emberként sok orvos tanácsolta, hogy pereljem be a protézis gyártóját mivel 10-15 évet kellene bírnia.Meghát ugy elég érdekes, hogy a csont nem tört el szár pedig csonton belől igen.

A törött protézis szár.

A műtét reggelén meglepően nyugodtan ébredtem. Megérkezett a szobatársam. 22 éves Srác Aradról. 
Magyarul nem tud angolul keveset. Focista térd műtétje lesz. Érkezése után nem sokkal már vitték is a műtőbe.
Az én műtétem dél körül lesz elkezdetem olvasni, hogy lekössem magam és eltereljem az éhségről a gondolataimat.

Megérkeztek a nővérek a műtős fiúval na indulunk.
Ahogy toltak a folyóson a plafont bámultam. Probáltam csoda szép dolgokra gondolni.  A barátaimmal töltött hasznos tartalmas idök jutottak eszembe.  A műtő az első emeleten van . Leértünk vártunk kint a bejárat előtt.  Ketten vártunk a bebocsájtásra egy hölggyel. 2 embert hoztak ki. Tényleg futó szallag nagyon megfeszített munka tempóban dolgoznak ezek az emberek. Betoltak a folyósóra .
A műtős fiú megdicsérte a tetkóimat. Mellém tolta a műtős ágyat amire èn átmásztam mondtam nekik feleslegessen ne emeljen át átmászok én most elég lesz majd műtét után emelgetnie.
Toltak a műtőblokk folyósóján akkor már kezdtem kicsit izgatott lenni. nem attól fèltem , hogy nem kelek fel műtét után többet hanem, hogy nem tudják megcsinálni. 13 as műtő. nagyon modern. Szemben üveglap mögött két hatalmas lcd tv kirakva. A rtgképek voltak behívva rajtuk. Bal oldalt a falon faldekor matrica gyönyörű virágokkal.
A műtőben már szaporán készült elő a műtő személyzete. Csak a szemük látszott. 
Szép napot mielött elalszom szeretném megköszönni a munkájukat amivel hozzájárulnak a gyógyulásomhoz. Nem fogok önökre emlékezni , nem fogom önöket megismerni valószínű .
Nagyon szívesen jött a válasz  mellé egy váll simogatás.
Még elő készültek a tetoválásaim lettek a témák egy ember kivételével tetszett neki.  A Műtősnő nem tetszését fejezte ki kicsit bántóan , hogy ugye nincs hepatitis betegsége?
Nincs egyébként meg a vettek vért abból gondolom megnézték van e fertöző betegségem???
Megérkezett az anesztes doktornő. Idős néni a nővérek mondták, hogy 40 éve altatóorvos. Már nyugdíjjas de Professzorúr aki műtött Őt kéri meg ha nagy műtétről van szó.
Atikám akkor alszunk egy jót .
Branülbe megérkezett a szer. Az utolsó mondatom ez volt huu ez nagyon jó. 
Kellemes érzés járta át a testemet súlytalannak éreztem magam lebegtem...
A következő kép már mikor raknak át az ágyamba hatlamas fájdalom nyilalt bele a lábamba ahogyan megemeltek . Megint kép vesztés.
Folyósó Anyukám és Barátom Tamás ülnek a székben. 
Betolnak a korterembe . Pár mondatot váltottam velük de újból kèpszakadás.
Este hatalmas fájdalomra ébredtem . Hányigerrel párosulva. A szobatársam Apukája rohant oda segitett megemelni a fejem a nővér fogta a vese tálat le hánytam a kezèt. Szörnyem resteltem magam annyit mondott semmi baj Attila.
Vissza aludtam de nem volt igazi alvás . Szörnyen fájt és lüktetett.
Reggeli vizitkor láttam a lábam elöször. Iszonyat feszes tonusos izmok. Mint mikor a testèpítők pózolnak a színpadon de ez órákon keresztül folyamatosan. Pluszban időközönként erős izom görcsök.
A fájdalom csillapitok amiket vénássan kaptam a legerősebbek voltak mégis csak rövid ideig voltak hatásosak.
A műtèt 4.5 órás volt. Ablakot kellett vágniuk a combcsontra, hogy beletört darabot kitudják venni.
A Professzor úr elmondta, hogy volt 20 perc amikor úgy volt, hogy nem tudják megcsinálni és katasztrófa is bekövetkezhet. A csontfejlődés miatt nagyon vékony a csontüreg féltek, hogy miközben rakják be a méghosszabb protèzisszárat a szètvágott combcsontba végig törik.
A vizit után nem sokkal meglátogatott az Altatóorvos is.
Atikám kemèny menet volt drágám 3 egység vért kapott. 20 percig imádkoztunk, hogy ne legyen baj. De túl vagyunk rajta.

6 hónapig nem terhelhetem 3 hónap mulva megnèzzük mennyire forr össze a csont.


Ez a mostani állapot. A drótozás alatt látszik , hogy meddig lett a csont elvágva.
Elkezdtük mozgatni is géppel ami fájdalmas de jó érzès is le kell nyújtani az izmokat. Kapok rá izomlazítót is. Tegnap már kitudtam menni wc-re is ami nagy fèlelmem volt . Férfikènt ágytálba wczni....
Amint lesz erőm újból bejelentkezem.
Sétáljatok még ha hideg is van .
Vasárnap van szauna nap ilyenkor mindig szaunázni vagyok. Becsukom a szemem érzem a szauna illatát ......






2016. november 10., csütörtök

Just Breathe

Az elmúlt pár hétben elég sok dolog történt velem.
Munkahelyi problémák miatt ki kellett utazzak Nèmetországba.
Életemben először repültem így kissè félve indultam neki az útazásnak.
Tudni kell rólam egy kis sima hintán is rosszul leszek a szédüléstől.
Eljött az utazás napja. Vonattal fel Ferihegyre. Becsekkolás. Biztonsági ellenőrzés. Természetesen a vamzergép vísit a bennem lévő protézisek miatt.Elmondtam nekik, hogy két csipőprotézisem van.Jött az ilyenkor szokásos válasz kérdés, Ilyen fiatalon?
Szétszedtek ettöl függetlenül igencsak..
Eljött az idő lehet megkeresni a kaput felszállni a gépre.
Nagy gomboccal a torkomban és a gyomromban felszálltam a gépre. Hála égnek fönököm ablak mellé csekkolt be nekem online.
Amennyire féltem a repüléstől annyira megszerettem. Kiléptem a komfort zónámból és imádtam.
Mindenkinek azt ajánlom aki tart a repüléstől , de anyagilag megengedheti magának próbálja ki fantasztikus èrzès és látvány.

A kint eltöltött ídő alatt rá voltam kényszerülve, hogy elhanyagolt angol tudásom levegyem a polcról és leporóljam.
Haza érve kérdéses volt, hogy meg marad-e a munkahelyem és vele együtt az albérlet amiben lakom illetve az életvitelem.
Az elmúlt 3 hetem arról szólt, hogy bizonyítottam megállom a helyem a munkahelyemen.
Hétvégére szépen kitisztult a jövőképem. Lenyugodtam újból tudtam előre tervezni. nem szoktam nagyon előre tervezni max pár hónappal.
Munkahelyem megmaradt, kisebb változtatásokkal aminek örültem is.
Vasárnap Robi barátommal elmentünk szokásos körútunkra. Tesco Lidl és hasonló kis körút.
Haza èrve a szokásos módon kiszálltam az autóból de mire beértem a lakáshoz ami kb 10 méter egyre nehezebben esett járnom. Azt gondoltam tutti megint meghuzodott valamelyik izom.
Lefürödtem bekenytem izomlazítókrémmel megittam egy flektort lefeküdtem aludni.
Reggel már a wcig alig tudtam kimenni. Bajban voltam mert mennem kellett a fogklinikára.Végzős fogorvoshallgatók csinálják a fogam így mennem kell mindenképp.
Keresztfiam Anyukájára írtam rá, hogy baj van betud-e vinni a fogklinikára.
Persze egyből jött. A kocsihoz kis szenvedéssel,de kijutottam. Hozott mankókat mert Apukáját pont akkor műtöttèk és vitte volna neki.De én kaptam meg mert annélkül nem tudtam közlekedni.
Mikor végeztem a fogklinikán elmentem inkább elcsoszogtam a háziorvoshoz. Aki egyből beutalt az SBO ra. Tamás barátom jött értem vitt be kocsival mert akkor már kínszenvedés volt minden lépés.
Gyorsan bejutottam. Gyors röntgen.
Feküdtem a röntgengép alatt. Az agyam pörgött tudtam, hogy nagy a baj. Sokszor fájt a lábam de ennyire még soha. Nagy mély levegőket vettem. Éreztem a könnycseppet a szemem sarkában.
Magamban suttogtam. Attila csak lélegezz!! Mély levegő!!
Asszisztensnő kijön :
Attila sajnos kell csinálnunk még más szögből is ! ugyan ez volt mikor kiderült a legelején.
Attila kettètört a protézise a bal lábában. Elég furcsa mert általában a csont szokott széttörni.
Csinálunl mellkasröntgent is mert ezt műteni fogják s ne kelljen újból megszenvedtetni.
Lélekben elkezdtem felkészülni , hogy lehet pár óra ès műtenek.
Vért vettek, kaptam fájdalom csillapító infuziót. Az ügyeletes orvost ismerem nagyon rendes volt.
Ő függetlenül attól, hogy ismerjük egymást vannak közös barátaink más betegekkel is ilyen rendes volt.
Oda jött elmondta, hogy most várjuk az ortopèd orvost de valószínű haza fognak küldeni.sajnos nincs hely sehol
Megérkezett az Ortopéd orvos. Ismertem mert aki műtött Prof annak jobb keze volt.
Oda jött elmondta , hogy műteni kell, de nem tudnak most befektetni mert nincs hely illetve nincs raktáron ilyen protézis.
De hát nagyon fáj rá sem állhatok. Egyedül lakom...
Sajnos akkor sem tudnak befektetni.
Haza jöttem Anyumhoz. Ő sem tud segíteni annyira de legalább ha kell valami ide tudja hozni.
Tegnap háziorvosom újabb próbát tett. Hívott betegszállítókat és írt egy szèp beutalót amiben leírta, hogy az itthoni ápolásom nem kivitelezhető a megfelelő mértèkben.
2 órát voltam a folyósón. Újból vérvétel .( itt elkezdtem bizakodni lehet felvesznek mégis)
Behívtak majd közölték nov.17. én jöjjek kontrollra majd akkor megmondják hogyan tovább.
Mehetek haza...
Mire haza értem ès nagy nehezen ágyba kerültem úgy éreztem magam mint aki legurult egy Hegy oldalán.
Minden apró mozdulat fájt.

Alapjáraton is fáj a lábam nagyon most de időnként még pluszba hatalmas görcs rántja össze az izmokat ilyenkor úgy érzem mintha rántana a lábamon valaki...

Itt az ágyban feküdve van időm gondolkodni eszembe jut az az ídőszak amikor berakták a protéziseket. Akkor könnyebb volt itt volt Szilvike aki nagyon sok erőt adott. Egymást motiváltuk.
Most se fogom feladni küzdök probálom nem elhagyni magamat. egyre kevesebb fájdalomcsillapítót veszek be mert utálom a contramalt mikor kimegy a hatása. Szédülés hányinger.
Az izmok a lábamban írtó feszesek. Izomlazítót nem használhatok mert most ezek a feszes izmok tartják a helyèn a törött protézist.
Az jobban fáj, hogy beteg idős Anyumat és barátaimat terhelem ezzel. Nem szeretek korházba lenni, de ha felvettek volna osztályra akkor nem kellene Anyumat terhelni. őt is rákkal műtötték most jól van de csak 73 éves beteg asszony és most a nyakába szakadtam én is . Tudom Anya ès az Anyák Hősök nem teher neki de nekem az!! Nagy teher !Soha nem akartam másra rakni a bajom de most kénytelen vagyok.
Kiléptem a komfort zónámból. Ezzel is , hogy segítséget kérek mert most ez kell a gyógyulásomhoz
Mindemelett el vagyok keseredve, 2016 ban törött csipőprotézissel nem veszik fel az embert osztályra. Oldja meg otthon ahogy tudja...
Jól esett a sok megkeresés a sok segítség felajánlás amit tőletek kaptam.
Köszönöm mindenkinek a segítséget Timièknek a kacsát a kerekesszéket. Tamásnak, hogy minden nap itt van naponta többször hív.
Tudjátok bennem van a fèlelem, hogy nem tudják megcsinálni és kerekesszékbe kényszerülök de nem erre gondolok. Tisztában lenni a félelmeinkkel ismeni azt arra kell, hogy  legyőzzük.
Félek de tudom, hogy vannak emberek akikre számíthatok és így a félelem már nem tud erőt venni rajtam.

2016. február 9., kedd

A magány fogságában

Mi férfiak igyekszünk azt mutatni, hogy erősek vagyunk. Legtöbbünk nem mer beszélni őszintén az érzéseiről félve attól, hogy nem fogják Őket férfinak tekinteni. Nagyon sokszor megkaptam már azt, hogy nem vagyok férfias, csak mert őszintén felvállaltam érzéseimet, és nem csak felvállaltam ki is mondtam.  Ahhoz, hogy erősek legyünk, ismernünk kell a gyengeséget is. Mindenkiben benne van az erő és a gyengeség is egyszerre. Vannak, napok mikor úgy érzem magam, mint egy oroszlán, aki uralja a szavannát nincs vetélytársa és van, hogy pillangónak érzem magam, aki egy forró nyári napon egyszer csak hirtelen egy nyári záporban találja magát s igyekszik, túlélni igyekszik valami fedezékbe húzódni. Véleményem szerint ahhoz, hogy egy férfi erős legyen, kell, mellé egy Nő kell mellé egy Nő aki bástyaként áll mellette.
Mi férfiak nem igen valljuk be mások előtt legfőképp egy Nő előtt, hogy sokszor mi is gyengének érezzük magunkat. Megakarunk felelni annak a hamis képnek, hogy a Férfi testesíti meg az erőt. Mindent megteszünk azért, hogy erősnek lássanak bennünket a férfitársaink is, de leginkább a Nők.
Elég sok mindenen keresztülmentem műtétek, nagy Szerelmem elvesztése, amivel erősödtem és gyengültem is egyszerre. Furcsa kettőség ez, de megtanított sok mindenre. Gyengeségeinkből sokat tanulhatunk, ha nem negatív dolognak éljük meg.
Műtéteim után nem úgy alakultak a dolgok, ahogy szerettem volna. Sokszor még mostanában is utálom a lábaim, utálom, hogy nem úgy működnek, ahogy én szeretném, de megtanított értékelni a mások számára aprónak tűnő dolgokat felvenni valami leejtett dolgokat a földről, vagy épp felhúzni a zoknit a lábamra. Vagy csak egyszerűen eljutni A pontból B–be,
Az egészséges embereknek jelentéktelennek tűnnek ezek az élethelyzetek. A műtétek előtt nekem is annak tűntek.
Beletelt nem kis időbe mire elfogadtam ezt az állapotot, de párkapcsolat keresés szempontjából mai napig nem tudom elfogadni vagy is inkább haragszom erre a gyengeségemre, erre a testi gyengeségemre. Ugyanakkor ennek gyengeségemnek köszönhetem, hogy megerősödtem néhány mentális dologban. Megtanított sok mindenre. Elfogadóbb lettem másokkal szemben, megtanított értékelni dolgokat az életben. Megerősítette az akaraterőmet.
Soha nem kértem sehol, hogy e testi-gyengeségem miatt előnyben részesüljek nem hagytam, hogy kivételezzenek velem munkahelyemen. Több-kevesebb sikerrel próbálok példaértékű lenni. Meg akarom mutatni mindenkinek, ha nekem, megy - megy neked is. Ez a testi-gyengeségem, amiből az élet bizonyos részein erőt tudok kovácsolni hátrányba is lök. Erőt tudok kovácsolni munkahelyemen, de hátrányban, vagyok párkapcsolati szinten. A Nő egy erős férfit keres a férfit, aki megvédi, oltalmazza s ezt első kőrben a külsőségekre alapozza, az első benyomásra én ebbe nem férek bele és ez által máris hátrányból indulok.
Első körben természetesen én is a külsőségek alapján próbálok választani társat magam mellé ezt valahogy belénk kódolták. Mozgás-sérült emberként nem érzem magam sem rosszabbnak sem jobbnak magam egy egészségessel szemben. Ugyan ez nem mindig mondható el sajnos egészséges embertársaimról. Sokszor volt részem negatív élményekben, ami szintén erősített pozitívan is. Sokszor nevettek rajtam sokszor hallottam hol halkan, hol gúnyosan hangosan hogy nézd azt a sántát. Eleinte nagyon megviselt, de idővel megtanított kezelni az ilyen helyzeteket és ezzel akaratukon kívül is ezek az emberek megerősítettek.
Megtanultam, hogy nem minden esetben kell, foglalkozzak, azzal ki mit gondol rólam. Teljes egészében nem tudjuk és nem is kell kizárnunk más ember véleményét, legyen az építő vagy romboló hatású. Meg kell, tudjuk tanulni kiszűrni, hogy elraktározzuk vagy dobjuk ki a kukába.
Tudod ahhoz, hogy tovább tudj lépni gyengeségeiden el kell fogadnod és rá kell jöjj hogyan tudsz a gyengeségedből erőt meríteni. Minden negatív érzésben, cselekedetben ott van pozitív és minden pozitív érzésben, cselekedetben ott van a negatív is. A magányon kívül tudom kezelni a negatív hatásokat.
A magány az amivel nem bírok el. A magány az, ami rabul ejt. A magány súlyát tudom egyre nehezebben viselni. ez az egy érzés, amit nem tudok elviselni.
Mindenki attól retteg, hogy magányos lesz. Mindenki attól fél egyedül lesz. Vannak, akik azt mondják, szeretnek egyedül lenni, de szerintem ezek az emberek, amikor este lefekszenek az ágyba ugyan úgy vágynak valaki közelségére érintésére, mint én. A szexualitás hiányát az ember tudja kezelni, de a meghitt, pillantok hiányát nem azok hiánya napról napra egyre jobban és jobban beleégnek az ember lelkébe.
Számomra a magány a legpusztítóbb. Észrevétlenül lerombol bennünk mindent. Az idő elteltével egyre jobban űzi ki belőlünk a hitet, hogy értékes emberek vagyunk, és ha ezt engedjük, akkor egyre jobban csökken az esélye annak, hogy a Nő meglássa bennünk a védelmező férfit, akit keres. Így kerít rabságba a magány csendben észrevétlenül, mint mikor az oroszlán becserkészi prédáját.
Éppen ezért tartok magamnak romantikus pillanatokat igaz egymagamnak igaz valahol ezzel becsapom a lelkemet, de ahhoz, hogy túléljem ezt a válságos rabságot meg kell, tegyem. Ezzel erősítem a lelkem, hogy lelkem által megerősödjek én magam is , hogy a Nő észre vegyen, és ha észre vesz és elfogad, akkor a magány, ami rabul ejti lelkemet legyőzetett és tovaszáll.



Akkor oldalamon a Nővel újra büszkén uraljuk a Szavannát.



2016. február 8., hétfő

close to Nirvan


Reggel mikor felébredtem rá kellett jöjjek, hogy a percekkel ezelőtti képek csak az álmom része volt.
Ismét egyedül ébredtem beszűrődtek a körúton elhaladó autók hangjai hallatszott, ahogy mozgolódásomra az ágy nyikorogni kezdett s e nyikorgás olyannyira a lelkembe hatolt mintha egy kés döftek volna belém. A combomban az izomszokásos reggeli komiszsággal nem akarta azt tenni mit az agyam parancsolt neki. Elfordítottam a fejem jobbra, egy üres párna látványa fogad egy takaróval rajta. Megfogom a takarót kihajtom, hosszú csőformába magamhoz húzom és átölelem. Szükségem van reggel egy ölelésre, hogy valakit megöleljek, mèg jó, hogy van az a rossz szokásom, hogy 2 személyre ágyazom, pedig egyedül vagyok.
Az elektromos illatosító befulyása töri meg a csendet illattal tölti meg a szobát, ideje kikelni az ágyból el kell kezdeni a napot. Várod a hangot, hogy valaki azt mondja, Keljél drágám, mert elkésel ..... De ráeszmélsz a valóságra, hogy 635. Nap elteltével is egyedül ébredtél és bármennyire is erősnek látnak, erősnek érzed magad ilyenkor olyan, vagy mint egy pillangó. A pillangó, aki utolsó reinkarnációját tölti a földön és hamarosan a Nirvána várja. A pillangó, aki a bábból gyönyörűvé nőtte ki magát mèg is törékeny.
Fekszel ott az ágyban egyedül és megkérdezed magadtól és a fentiektől, mégis mi a francért ébredtem fel? Mi a célod Istenem velem. Adtál magam mellè valakit utána elvetted! Darabokra zúzva hitemet, és hitemmel együtt a lelkemet. Majd mikor visszaépítettem a Hitem újból adtál mellém valakit majd ismét úgy alakítottad, hogy ne együtt szárnyaljon velem. Megtépázva pillangó szárnyaim repültem tovább. Hatalmas esőcseppek csapkodták szárnyaim, ami nem csak a lelkemen, de testemen is nyomott hagyott. Én csak repültem tovább félszegen fáradtan, de éreztem, hogy van még erőm. Semmilyen vihar nem tud meggátolni abban, hogy az utamat járjam repülve, szárnyalva
Kikelve az ágyból napi rutinná vált mozdulatokkal beszálltam a tus alá. Élveztem, ahogy a vízcseppek arcomat érik vissza emlékeztetett álmomra.
Elindultam dolgozni. Ezt szeretem a hajnali kelésben az utcák még üresek csak a néha látni egy elsurranó autót. Elmennek mellettünk az ismeretlen ismerős arcok, akikkel minden reggel találkozzunk. Szinte robotpilóta módjára eljutok a munkahelyemre.
Itt vagyok ebben az inger szegèny környezetben. Mindenhol rácsok szögesdrót. Be van csomagolva az épület, mint karácsonykor az ajándék. a szögesdrót, mint kék, és rózsaszín masni a dobozon. Próbálom szépnek látni a helyet, addig sem otthon vagyok. Mikor itt vagyok nincs időm gondolkozni a magányomon, a magányon, ami felemèszt .
Erős vagyok, meg tudom csinálni ezt a napot is anélkül, hogy esőcsepp áztatta szárnyaim befolyásolják a napomat. Várom màr hogy felpörögjek és csináljam azt, ami a feladatom a munka terén, mert az el tudja terelni a gondolataimat.
Kilépve a cég kapuján végig gondolom vajon milyen fizikai dolgokra van szükségem. Lassú nehéz léptekkel elindulok haza. Útközben bevásárolok. Mire a házhoz érek, szárnyaim már megint csak nem azt teszik, amit én akarok, hogy tegyenek. Erőtlenek, és nehezek.
Belépve az ajtón megszólalnék, hogy szia, drágám-megjöttem, de tudom hiába is lenne, senki nem válaszol.
Belépve a szobába rutinszerűen bekapcsolom a gépet, amíg a gép működőképes állapotba kerül, csinálok, egy pohár teát elindítom épp aktuális kedvencemet egy jó kis chillout ambient mixemet. Még a tea fő ellenőrzöm telefonomat ki az, aki írt. Hála mindig van, aki ír jól esik, mikor látom, hogy valaki gondolt rám. Van 2 lány ismerősöm, akikkel sokat beszélgetek. Tartalmas, beszélgetések ezek nem felszínesek szeretem Őket igazi emberi szeretettel. Fiatalok csinosak nyitottak nem rontotta meg őket a világ mocska. Nem ismerik még egymást, de valami összeköti őket egymással rajtam keresztül. Nem olyan rég lettek pillangó Kisasszonyok színes szárnyaik tündökölnek, a napfényben úton vannak afelé, hogy hamarosan beragyogják, az eget beragyogják egész univerzumot.
Lehet, ha fiatalabb lennék, amikor még szárnyaim nem voltak viseltesek akkor én is velük szárnyalnék még jobban az is lehet egymás mellett szárnyalnánk. Mostanában mellém repülnek, lelassítanak kicsit kisugárzásuk betöltik, a teret és akkor felhőtlenül együtt szárnyalok velük hol egyikkel, hol másikkal majd hagyom őket tovaszállni s én megpihenek, egy kerítés tetején vagy épp rászállok egy szép virágra, amelyen megpihenek.
Èrzem a tea finom illatát. Átmelegíti, kezem leülök a géphez a forró teát kortyolgatva átnézem netes szociálishálómat email ellenőrzés megint a szokásos napi rutin.
Az ablakon kinézve látom, ahogy a nap nyugovóra tér. Irány a fürdő. Fürdősó beleszórva. A fürdősó lassan pirosra festi a vizet. Itt a romantikus fürdőzés ideje, még ha egyedül is vagy. A gyertyák kád szélén. a víz piros fehér hab úszik a tetején . Egy  Nő biztos romantikusnak találná. Kitöltök, egy pohár bort befekszem a kádba és halk zene mellett a bort kortyolgatva àtélem ezt a romantikus estét egyedül. Feláldozom magam a romantika oltáràn.
Az ágyban befeküdve gyors eszme cserébe kezdek a lányokkal, akik mindig szakítanak időt részemre és ez fontos megmutatja, van akinek számitok. Van olyan ember, aki nem a szárnyaszegett megtépázott pillangót látja bennem.

Lassan visszatérek az álmomba ahol minden olyan, mint a vihar előtt volt, ahol szárnyalok olyan gyorsan, mint rég ahol mellettem szárnyal a Nő. Szabadon fájdalmak nélkül hangosan nevetve. Együtt szárnyalunk szárnyaink összeérnek, boldogok vagyunk a reinkarnáció utolsó állomására érkeztünk, elértük a teljes reinkarnációt boldogan szárnyalunk a Nirvána felé, majd éles sípolás szakítja meg szárnyalásunk. Kinyitom, a szemem jobbra fordulok a párna üres.........

2015. december 30., szerda

A Betegség ami már egyszer megváltoztatta az Életem most újra bekopogott.

Sokan kerestetek meg, hogy jó lenne hallani felőlem így írok pár sort.

Tudom régen jelentkeztem , de ezt a Blogot azért kezdtem el mert azt gondoltam sokaknak ad majd erőt küzdelmünk Szilvikével a rákkal szemben.

 Szilvike elvesztése után nehezen találtam helyemet,nehezen kezdtem el ismerkedni. Megismertem egy Lányt akivel azt gondoltam, hogy újra kezdhetem Életem. Nagyon sok hasonlóság volt Szilvihez ,de lehet csak Én képzeltem bele a hasonlóságokat. Anyukáját , Apukáját sőt még a Testvérét is ugyan úgy hívták mint Szilvike rokonait. Ugyan úgy 1 helyen dolgozott a Testvére és az Apukája Dórinak is mint Szilvike Apukája és Testvére sőt ugyan az volt a munkájuk ....Annyi volt a különbség, hogy Dóri szülei elfogadtak és szerettek.Nagyon sok szeretet adtam neki , oda figyelést próbáltam újra megszeretni valakit és élni az életemet tovább ahogy Szilvike mondta a vége felé " Attila éld az életedet tovább " ....

Dóri Féltékeny volt mindenre és mindenkire .Szilvike emlékére is .Úgy éreztem ahhoz, hogy tovább tudjak lépni egy kapcsolattal el kell kicsit távolabb engednem Szilvit.Mivel nem szegedi volt így hétvégente utaztam hozzá,meg mikor hétköznap szabadnapos voltam.Legjobb Barátom figyelmeztetett , hogy ne adjak bele ennyi mindent már az elején a kapcsolatba mert ő nem érzi, hogy vissza is kapnám ,akkor haragudtam rá és azt gondoltam nem igaz amit mond, hogy biztos az bántja, hogy kevesebbet találkozunk... később kiderült tévedtem.
Sajnos nem tartott sokáig s nem úgy lett vége ahogy illendő.Telefonon szakított velem minden magyarázat nélkül.A nála lévő cuccaimat is az anyukája adta vissza. Azóta is eltelt több mint 1 év de azóta sem keresek mást.Nem merek belekezdeni egy kapcsolatba félek megint így járok.
 Nagyon összetörtem megint és elvesztettem a reményt, hogy valaha is boldog leszek újból.
 Ugyan ott dolgozom , és abban az albérletben lakom amit Szilvikével vettünk ki, nem egy hu de szuper albi de az emlékek idekötnek.. Szilvike emléke és iránta érzett szeretet és tisztelet ugyan úgy benne van a szívemben és a lelkemben.Nem járok ki sűrűn hozzá a temetőbe de nem telik el úgy nap, hogy ne jusson eszembe.Próbálok csak a szépre a jóra emlékezni elfelejteni a szörnyű emlékeket amiket ez a betegség okozott nekünk.De most ezek az emlékek előtörtek újból.
 Anyukámnál pár hónapja mellrákot diagnosztizáltak..Előtört belőlem a félelem,előtörtek az emlékek ahogy ott ültem Anyukámmal az Onkológia folyosóján. Majd ahogy vártam a sebészet folyosóján az orvost hogy kijöjjön a műtőből mint mikor Szilvikét műtötték. Az az orvos műtötte Anyut aki Szilvike utolsó műtétjénél is bent volt. Első találkozásnál az orvossal mivel ismerős voltam neki elmondtam ki vagyok és így már tudott hova tenni.Azt is elmondtam neki ne haragudjon de ha túl aggodalmas vagyok de mivel életem szerelmét egy orvos nem oda figyelése miatt vesztettem el így most nem akarok ebbe a hibába esni ... Ültem ott a folyóson miközben Anyukámat műtötték és előtörtek belőlem az emlékek amiket elraktam jó mélyre hogy ne fájjon. Az orvos Simonka Zsolt sebész nagyon rendes Anyukámmal sőt az Onkológus is.Anyukám elragadó egy asszony mindenkivel pár perc alatt megszeretteti magát.Ültem ott a folyóson tudtam hogy nagyjából 2 óra a műtét ami már régen eltelt kezdett a gyomrom össze szűkülni,kezdett a félelem úrrá lenni rajtam. Megjelent egyik ismerősöm aki ott műtősfiú. Anyukád lent van a megfigyelőben mert befulladt próbálj meg lemenni hátha beengednek...Lementem persze nem engedtek be .Vissza mentem az osztály folyosójára hátha elcsípem az orvost. Ahogy kilépett a liftből egyből oda jött és mondta sikerült a műtét sajnos nagyon sok daganat volt a hónaljában is de amit tudott kiszedett, lent van a megfigyelőben menjek le nyugodtan.Mondtam neki, hogy nem engedtek be. na jöjjön velem.Levitt a megfigyelőbe és közölte az ott lévőkkel , hogy bizony Én bemehetek és addig maradok amíg akarok..... Most mikor kiderült Anyukám betegsége újból bele ütköztem azokba egészségügyi problémákba amikbe Szilvikével. Heteket várni egy egy vizsgálatra , eredményekre de már sajnos rutinnal tudtam kezelni. Anyukám Onkológusa hála az égnek nem olyan felelőtlen orvos mint Szilvike orvosa volt.Volt hogy az utcáról jött vissza a fiatal onkológus, hogy megvizsgálja Anyut.Most lett vége a sugár kezelésnek ami sajnos elhúzódott kicsit mert nagyon megégett Anyukám bőre a sugár-kezeléstől. Kemót nem kell kapnia ,gyógyszereket kell szednie 5 évig.Persze a tumor marker vizsgálatok most is 3 havonta lesznek. Ugyan úgy mint Szilvinél most is azt mondták neki nem kell vissza jönni a tumor marker eredményért majd az orvos megnézi.Akkor jött el a pillanat amikor azt mondtam , hogy nem!Kérném nyomtassa ki és adja a kezünkbe!Kicsit erélyesebb lehettem mert az asszisztens igen csak csúnyán nézett.Ezt észre vettem és elmondtam neki a történetünket Szilvivel hogy az egész ez fránya tumor marker vizsgálattal kezdődött azzal hogy a H.L. doktor nem ellenőrizte soha. Mire a válasz ja igen H dokit kirúgták mert volt egy ügye pár éve ami miatt ... Mondom neki ne folytassa mert én vagyok az aki akkor kiverte a balhét a felelőtlensége miatt és örülhette a klinika hogy nem jelentettem fel őket akkoriban Ki is nyomtatta két példányba egyiket oda adta nekem másikat az Onkológus asztalára tette.Másnap mikor mentünk a sugár-kezelésre oda is jött a doktornő és elmagyarázta ..hála minden rendben van az eredményekkel. Ha Anyukám  fulladása nem lenne / ami vasöntödében eltöltött hosszú évek és rengetek cigaretta miatt igen erőteljes sajnos nehezen közlekedik miatta /  akkor jól érezné magát. Anyukám 72 éves nem fiatal már különösen nem viselte meg Nőiessége elvesztése , de azért megtört, neki is eszébe van Szilvike sokat Ő is minden nap gondolt rá sokat álmodott vele . Most belőle merít erőt. Anyukám nagyon szereti az orvosait nagyon kedvesek vele. Mondtam neki biztos azért mert megtudták hogy ki vagyok :). Nem nem Attila már az első perctől nagyon kedvesek velem kisfiam, és Én megbeszéltem az onkológussal, hogy mindig jössz velem munka után és ezért tudunk csak délután jönni.Mert kérdezett téged , hogy mivel foglalkozol van e valakid és az asszisztens nő nem mondta el neki , Én meséltem el neki Szilvikét. Szóval most Anyukámmal küzdünk , márciusba lesz mellkas CT.Nézik nehogy áttét legyen a tüdején.Addig is próbálunk nem gondolni rá és  imádkozom ...........

2013. július 20., szombat

A bejegyzés amit soha nem akartam megírni

Nagyon rég jelentkeztem. Sajnos most nagyon rossz történés miatt írok. Szilvi 2013.07.12.-én örökre elaludt s Angyal lett. Nagyon sok minden történt mióta nem jelentkeztem. Sikertelen sebészeti műtét. A műtét után azt mondta, hogy pár napra haza költözik. Ahogy haza engedték a sebészetről elment az onkológiára ahol szintén közölték vele, hogy nincs mit tenni. Így úgy döntött otthon marad a szüleinél. Én oda nem költőzhettem vissza. Amikor csak tudtam kijártam hozzá, de nem tudtam minden nap menni a munka s egyéb itt leírni nem kívánt ok miatt. Május 11.-én mikor pont 4 éve voltunk együtt Szilvi szakított velem. Sírógörcsöt kaptam összetörtem. Pár napra rá elhozták hozzám Szilvit sajnos akkor már rossz állapotba volt testvére hozta és vitte fel-és le ölben a lépcsőn. A szülei is jöttek s elvitték a cuccait. Összetörtem darabokra hulltam. Nem szakadt meg a kapcsolat beszéltünk telon, kimentem hozzá. Mindennél jobban vissza akartam kapni a szerelmét. Kint voltam nála ott feküdt örült nekem és bármenyire is akartam nem csókolhattam meg többet... Nagyon szerettem szeretem a mai napig, és szeretni is fogom. Az állapota napról napra romlott ezután. Nem tudott kikelni az ágyból. A hasán a becsövezés helye nem nőtt össze,begyulladt a folyadék is a hasában. Szegény könnyezve mondta,hogy nagyon büdi lett a folyadék a hasában. Stoma zsákot raktak rá,hogy abba folyon. Sürgősségi osztály majd krónikus belgyógyászat. Bementem hozzá minden nap nagyon- nagyon keveset bírt enni, de mondta enne egy kis dinnyét bementem hozzá vittem neki dinnyét örült nekem. Ott volt az anyukája, aki egyből elment mikor odaértem. De előtte Odaadtam az anyukájának az új telefonszámom, ha bármi van, hívjon. Onnantól kezdve fogtam a kezét fogtuk egymás kezét Szilvivel néztük egymást. Másik nap hamburgert kért. Örültem neki, hu, tud enni, van étvágya. Felét meg is ette. Másnap KFC ből vittem neki egy menüt, azt is megette. Örültem, mert akárhányszor hívtam vagy kint voltam nála esetek többségében azt mondta nem tud enni. Mikor albiban laktunk együtt akkor is volt ilyen, hogy nem tudott enni, de mindig erőltettem. Pár napot volt bent a krónikuson, hétvégén haza engedték.2013.07.11. én csütörtök este beszéltünk telefonon. Ez volt az utolsó beszélgetésünk huu ezt tudtam volna. Mondtam neki, hogy másnap pénteken jönnek Tamásék vacsorára, mert Juli. 8. én volt a születésnapom s eddig húztam el, de szombaton kimegyek hozzá. Hogy addig gondolkozzon, mit vigyek neki, mit szeretne enni,inni, mert mindig evett, még ha csak 1-2 falatot is, amit vittem neki. Pénteken bementem dolgozni, munka után bolt majd irány haza főzni, megjöttek Tamásék vacsora. Ami jól sikerült, nem szoktam inni, de most ittam egy kevés házi pálinkát. Egyszer csak jött a telefonra facebook üzenet, majd még egy. Megnéztem. Szilvi testvérének a felesége írt. Hívtalak írtam sas-t (régi számomra) Szilvike Angyal lett fentről néz le ránk........... Mint Anikótól megtudtam reggel bekerült délután 4 -, fél 5 körül ment el. Péntek reggelre nagyon rosszul lett anyukája hívtak a mentőt s bevitték. Nem szóltak nekem mikor bekerült reggel, nem szóltak, hogy bemenjek elbúcsúzni. A házi pálinka gyorsan elfogyott … Nem tudtam otthon maradni menni csak valamerre menni… Pár nap múlva egyik Egészségügyi ismerősöm, aki bele tud nézni a gépbe megnézte mi történt. Reggel beértek vele a mentősök 8 óra körül. Gyomorszondát kapott. Később már nem tudtak vele kommunikálni majd morfin pumpára rakták s délután 16 30 kor leállt a szíve, és Én nem lehettem ott, hogy fogjam a kezét, hogy megcsókoljam utoljára. Pedig megígérte, hogy szól, mikor bekerült a krónikus belgyógyászatra akkor is hívott. Azt is megígérte, hogy szól a szüleinek, utána mondta is hogy szólt az Anyukájának, hogy szóljon nekem, ha van valami baj. Azért is adtam oda az új telefonszámomat az anyukájának,hogy szóljanak nekem, ha bármi van 2013.07.26. én délután 4 kor lesz a megemlékezés..... Péntek óta megszűnt számomra a világ csak úgy ténfergek benne

2013. február 21., csütörtök

Klinikáról Klinikára

Nem sikerült a tükrözés ,mert nem tudott kiürülni kitisztulni a bele.Vissza küldték az onkológiára,hogy ott írjanak neki beutalót,hogy beöntést kapjon...Az Onkológián ismételten nem úgy beszéltek vele ahogy azt egy súlyos beteggel kell ahogy azt egy rákos beteg megérdemli.Komolyan mondom már nagyon unom egyes orvosok hozzáállását. Múltkor azt mondta neki a doktornő miért jár ide ilyen sűrűn hascsapolásra kis osztály vagyunk nem vagyunk Mi erre felkészülve.Ilyet?? !!! Elvenném az ilyenek diplomáját az biztos.Azt mondta neki a doktornő menjen el a házi orvoshoz adjon neki az beutalót persze a stílus az kritikán aluli volt.Szilvi elment ma a házi orvoshoz az beutalta a sebészetre.Most végzett illetve hívott, hogy bent tartották beöntést kap.El van záródva a bele az utolsó szakaszban valószínű műteni kell ,meg a köldökét is mert nagyon nagy a sérv nagyon gyulladt el van vékonyodva a bőr s ha kiszakad az életveszélyessé válhat.Nem tudjuk mi lesz most bent van a sebészeten ,reggel a munkahelyről hívom. Ami biztos most beöntés, reggel, vagy közvetlen utána még nem tudjuk újra megpróbáljak a tükrözést.S utána dől el a folytatás. A rengeteg víztől ami termelődik félek,hogy nem műtik meg.De valamit muszáj lesz mert rengeteg víz termelődik megy bele a köldök sérvébe,s hiába volt becsövezve a hasa több napig a köldökéből nem jött ki. Nem tudok eljönni szabadságra sem,hogy vele legyek.Most is bizonyítja milyen erős csaj ,hihetetlen én már összeroppantam volna.Tényleg példa értékű HŐS az Én Hősöm...... Most erre a zenére van szükségem megosztom veletek is nem egy populáris zene de most meg kell hallgatnom,mert úgy érzem, hogy megőrülök abban, hogy tehetetlen vagyok......