2013. július 20., szombat

A bejegyzés amit soha nem akartam megírni

Nagyon rég jelentkeztem. Sajnos most nagyon rossz történés miatt írok. Szilvi 2013.07.12.-én örökre elaludt s Angyal lett. Nagyon sok minden történt mióta nem jelentkeztem. Sikertelen sebészeti műtét. A műtét után azt mondta, hogy pár napra haza költözik. Ahogy haza engedték a sebészetről elment az onkológiára ahol szintén közölték vele, hogy nincs mit tenni. Így úgy döntött otthon marad a szüleinél. Én oda nem költőzhettem vissza. Amikor csak tudtam kijártam hozzá, de nem tudtam minden nap menni a munka s egyéb itt leírni nem kívánt ok miatt. Május 11.-én mikor pont 4 éve voltunk együtt Szilvi szakított velem. Sírógörcsöt kaptam összetörtem. Pár napra rá elhozták hozzám Szilvit sajnos akkor már rossz állapotba volt testvére hozta és vitte fel-és le ölben a lépcsőn. A szülei is jöttek s elvitték a cuccait. Összetörtem darabokra hulltam. Nem szakadt meg a kapcsolat beszéltünk telon, kimentem hozzá. Mindennél jobban vissza akartam kapni a szerelmét. Kint voltam nála ott feküdt örült nekem és bármenyire is akartam nem csókolhattam meg többet... Nagyon szerettem szeretem a mai napig, és szeretni is fogom. Az állapota napról napra romlott ezután. Nem tudott kikelni az ágyból. A hasán a becsövezés helye nem nőtt össze,begyulladt a folyadék is a hasában. Szegény könnyezve mondta,hogy nagyon büdi lett a folyadék a hasában. Stoma zsákot raktak rá,hogy abba folyon. Sürgősségi osztály majd krónikus belgyógyászat. Bementem hozzá minden nap nagyon- nagyon keveset bírt enni, de mondta enne egy kis dinnyét bementem hozzá vittem neki dinnyét örült nekem. Ott volt az anyukája, aki egyből elment mikor odaértem. De előtte Odaadtam az anyukájának az új telefonszámom, ha bármi van, hívjon. Onnantól kezdve fogtam a kezét fogtuk egymás kezét Szilvivel néztük egymást. Másik nap hamburgert kért. Örültem neki, hu, tud enni, van étvágya. Felét meg is ette. Másnap KFC ből vittem neki egy menüt, azt is megette. Örültem, mert akárhányszor hívtam vagy kint voltam nála esetek többségében azt mondta nem tud enni. Mikor albiban laktunk együtt akkor is volt ilyen, hogy nem tudott enni, de mindig erőltettem. Pár napot volt bent a krónikuson, hétvégén haza engedték.2013.07.11. én csütörtök este beszéltünk telefonon. Ez volt az utolsó beszélgetésünk huu ezt tudtam volna. Mondtam neki, hogy másnap pénteken jönnek Tamásék vacsorára, mert Juli. 8. én volt a születésnapom s eddig húztam el, de szombaton kimegyek hozzá. Hogy addig gondolkozzon, mit vigyek neki, mit szeretne enni,inni, mert mindig evett, még ha csak 1-2 falatot is, amit vittem neki. Pénteken bementem dolgozni, munka után bolt majd irány haza főzni, megjöttek Tamásék vacsora. Ami jól sikerült, nem szoktam inni, de most ittam egy kevés házi pálinkát. Egyszer csak jött a telefonra facebook üzenet, majd még egy. Megnéztem. Szilvi testvérének a felesége írt. Hívtalak írtam sas-t (régi számomra) Szilvike Angyal lett fentről néz le ránk........... Mint Anikótól megtudtam reggel bekerült délután 4 -, fél 5 körül ment el. Péntek reggelre nagyon rosszul lett anyukája hívtak a mentőt s bevitték. Nem szóltak nekem mikor bekerült reggel, nem szóltak, hogy bemenjek elbúcsúzni. A házi pálinka gyorsan elfogyott … Nem tudtam otthon maradni menni csak valamerre menni… Pár nap múlva egyik Egészségügyi ismerősöm, aki bele tud nézni a gépbe megnézte mi történt. Reggel beértek vele a mentősök 8 óra körül. Gyomorszondát kapott. Később már nem tudtak vele kommunikálni majd morfin pumpára rakták s délután 16 30 kor leállt a szíve, és Én nem lehettem ott, hogy fogjam a kezét, hogy megcsókoljam utoljára. Pedig megígérte, hogy szól, mikor bekerült a krónikus belgyógyászatra akkor is hívott. Azt is megígérte, hogy szól a szüleinek, utána mondta is hogy szólt az Anyukájának, hogy szóljon nekem, ha van valami baj. Azért is adtam oda az új telefonszámomat az anyukájának,hogy szóljanak nekem, ha bármi van 2013.07.26. én délután 4 kor lesz a megemlékezés..... Péntek óta megszűnt számomra a világ csak úgy ténfergek benne