Sajnos a folyadék nem nagyon akar távozni Szilvi hasüregéből,mellkasából.Hiába szedi ezt a gyógyszert szerintem nem javul az állapota.Sőőt.Mondtam neki menjen vissza a házi orvoshoz szóljon, hogy nem változik az állapota.Ő erre azt mondta: "Minek úgy sem csinál semmit." Akkor mondom keresd meg azt a doktor nőt aki a sürgősségin ellátott s mondta, hogy nyugodtan megkeresheted.De Ő nem akarja.Az a baj ha Ő nem akarja akkor Én bármit mondhatok.Látom a szemében az elkeseredést,a félelmet.Nem hallgat rám s ez bánt, nagyon bánt.
Én most táppénzen vagyok,hétfőn kiműtötték a szemem mellől a cystát,azzal vagyok itthon.De most ez annyira nem hatott meg. Sokkal jobban zavar az ami most van.Mert most olyan stádiumban vagyunk,hogy nem is beszélünk szinte egész nap egymással.Ő vagy kimegy az udvarra, vagy át megy anyukája szobájába,s ilyenkor én netezek. Mert mit csinálnék itt a szobában egyedül???
Szilvi nem tud hosszú távon feküdni ,ülni.Menni abszolúte nem tud befullad.Kimegyünk az autóig s már is fullad(kb 10 méter)Nem hallgat rám,nem tudom miért.Nem is tárgyal nagyon velem nem tudom miért.Nagyon mély ponton van úgy érzem.S így az Én erőm is fogy.Attól félek feladta...................
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése