2011. június 3., péntek

Ismét kemóterápia!

Szilvinek a héten be kellett mennie a sürgősségire, mert nagyon köhögött, nagyon fulladt. Így előre hozták neki a mellkas CT-ét. Eközben több ismerősöm is intézkedett abban, hogy hamarabb elvégezzék a vizsgálatot. Barátom (Győző) Anyukája Ani néni, aki a Szegedi Egészségügyi főiskolán tanít, az a srác, aki próbálta javítani a gépem Ő is az egyetemen dolgozik. Volt általános iskolai osztálytársa Erika is. Ani néni révén pont akkor hívták Szilvit, amikor a sürgősségin ült.A gépszerelő is hívta Szilvit közben.S közben Erika is lement anyumhoz,hogy szóljon hogy bármikor szólhatnak neki hogy menjen.
Áttét a mellkason nincs. De folyadék van, amit nem tudnak leszívatni. Vízhajtót kapott azt kell, szedje. Még mindig fullad. De sajnos, amit az előző műtétnél nem tudtak kivenni azok, úgy tűnik nőttek.
Ma bement Szilvi az Onkológushoz, bevitte neki a CT eredményeket. Lesújtó hírt kaptunk! Konzultált az Onkológusa, azzal az orvossal, aki műtötte. Műteni már nem lehet a legerősebb kemót kell kapnia! Srácok próbálok erős lenni, de egyre nehezebben megy. Minden mozdulatára felriadok esténként, lefekvéskor a könnyeimmel küzdök, bevallom, férfiasan nagyon gyenge vagyok. Hétfőn műtik a szemem, de annyira nem érdekel most. A héten megkaptam a behívott az orvosi bizottság elé, az is a jövő héten lesz. Orvosokat se fogom tudni addigra elintézni. Mennem kellene a Kardiológiára, a Reumatológiára..... Ez miatt is ideges vagyok. Félek, hogy visszaveszik a leszázalékolásom mértékét. Bár csak ez volna most a legnagyobb problémám. Rettenetesen félek. S ma először láttam a félelmet Szilvike szemében. Ez idáig nem. Eddig ő is erős volt, nem látszott rajta, de ma mikor elmondta nekem, hogy mi volt az orvosnál meg láttam a félelmet a szemében. Bent a munkával kötöm le a gondolataimat, próbálok minél többet dolgozni, hogy legalább addig ne járjon a fejemben ez az egész. Persze sokszor eszembe jut, de ki kell, zárjam ezeket a gondolatokat. De nagyon nehéz úgy koncentrálni. Kell a pénz nagyon nem szabad elveszítenem ezt a munkát. Megszerettem a munkát legalább is ezt a részét, amit a héten csináltam. Megszoktam a helyet is.Úgy gondolom egy barátot is szereztem! Az anyagi helyzetemről meg ne is beszéljünk.
Tudom, közhelynek hangzik, de Én azért látok olyan embereket, akik aztán szörnyű dolgokat tettek, s egészségtől kicsattanva élik életüket, az teljesen lényegtelen, hogy milyen körülmények közt, meg hol, de semmi bajuk egészségügyi szempontból..... Azok, meg akik tényleg olyanok, mint egy kis Angyal, mint Szilvi (na, jó azért néha Ő is tud kisördög lenni, meg szokott is) mindig ők betegszenek meg, mindig Ők járják meg. Odafentről azért kemény próbáknak vetnek alá bennünket. Most is főnököm kisfia, aki szintén egy nagyon édes kis fiú. Hetek óta beteg volt a kedves háziorvosa tömte az antibiotikumokkal (bölcsődés kisfiúról beszélünk) semmi javulás nem történt. De hát gondolom a gyógyszer cégek, Őt is elviszik majd egy tovább képzésre így nyáron valami tengerparti városba.Csak tömte a gyógyszerekkel,és semmi változás
Tegnap bevitték a fül-orr gégére, s azonnal megműtötték a kis fülét, mert már hónapok óta gyulladásba volt. Mi van itthon az orvosokkal? Miért nem figyelnek oda jobban? (Tisztelet a kivételnek)3 órás műtét egy kis falat gyerkőcön csak mert az orvosa egy fa.. kalap.Bele gondolni is szörnyű,nem hogy átélni,hogy saját gyermekedet beviszik a műtőbe.....
Szilvi se lenne ilyen állapotban, ha az orvosa időben észreveszi, hogy baj van. Nem 6 hónap után egy egészen más orvos. Megértem, hogy keveset keresnek hivatalosan, s kell nekik a plusz pénz zsebbe. De ennyire???? Szilvi orvosa ugyebár szülész is, persze az jobban jövedelmez, mint az onkológia, de akkor kérem, szépen csinálja csak a Szülészetet. Van ismerősünk, aki hozzá jár s isteníti milyen jó szülész.Leszarom!!!! Milyen jó szülész! Eddig nem fogalmaztam csúnyán, de ha eszembe jut ez a csávóó fuuu. Úgy fel tudnám rúgni, hogy Föld körüli pályára álljon. Mikor Szilvi bent fekszik nem is látja az osztályon, mert mindig a másik osztályon van.A fizetős betegeknél!!
Most azt kell, mondjam, jól jön, hogy a következő héten itthon leszek a hétfői szem műtétem miatt. Kicsit gyógyítom a lelkemet is, s többet lehetek Szilvivel. Furcsa lesz itthon lenni nagyon meg szoktam, hogy dolgozom. Szombat - vasárnap is felkelek fél 5 kor. Bár az elmúlt 2 hétben nem sokat aludtam.
Tudjátok Májusban voltunk 2 évesek.34 évesen ismertem meg Szilvit.34 évet kellett várnom arra, hogy megtaláljam, azt a NŐT, akivel le tudnám élni egész életemet. Megtaláltam, egy olyan helyen ahol nem is gondoltam volna. Rehabilitáción ahova gyógytornára jártam - megismerkedésünk körülményei is viccesek voltak. Az Anna fürdőben a gyógytornászom Kata s az összes gyógytornász örült neki. Szorított nekünk. Mai napig szoktunk találkozni,Katával pedig már nem járok, ráadásul Ő is ott ismerkedett meg a párjával. Az Anna fürdő rehab részlegének különleges varázsa van. Már nem járok-nem járunk oda. Meg van rá az okom nagyon csúnyán lejáratott ott engem egy bizonyos személy, aki kezéről úgy mond lecsaptam Szilvit, mert Ő nem becsülte meg, nem megfelelő hangnemben beszélt Szilviről. Utána, meg na, mindegy..... Na, jól messzire elkalandoztam ismét. Csak tudjátok, amikor Szilvi eszembe jut, csak úgy törnek be a a képek ebbe a nagy fejembe. Becsukom a szemem s látom, mikor először megláttam. Ahogy sántikált előttem. Oda néztem elfordult. Megint oda néztem elcsapta a fejét.Gondoltam na ennyi ,ilyen csúnya vagyok ennyire félelmetes?? De végül csak sikerült a közelébe kerülnöm. S mint utólag kiderült Ő akkor már lecsekkolt engem iwiwen, megmutatott anyukájának. Elmentem,hogy jól érezzük magunkat aznap délután.3 nap múlva már ott volt egy csomó boxerem, zoknim, meg ami kell.Közös kasszán voltunk kezdetektől fogva,soha nem voltak vitáink az anyagi dolgok miatt.Persze hisztiztem pár dologért,ami megszerettem volna venni ,de kemény viták soha nem voltak.
Kedves olvasóim, mindenkinek azt mondom, becsüljük, meg amink van, csak egészségünk legyen. Becsüljétek meg szerelmeteket, férjeteket, feleségeteket,gyermekeiteket.Mert mi az egészség mellett azt szeretnénk legjobban gyermeket,de ez a tervünk egyre messzebb kerül. Este öleljétek meg jól erősen, s mondjatok el egy köszönetet, hogy egészségesek vagytok.

2 megjegyzés:

John Biro írta...

Attika, probalj nyugodt lenni,tudom nehez. foglak hivni. Janos

Attila Dobó írta...

köszönöm jól esett